Szurovecz Kitti: Hópelyhek a válladon
... a szeretete, szerelme egy örökösen háborgó tenger, ha nem vigyázunk, belefulladunk.
Arlene 28 éves tévériporter, aki a munkájában és a házasságában egyaránt kiégett; mindennapjai egyetlen érdekes színfoltja ötéves lánya. A fiatal anyuka már jó ideje úgy érzi, csupán statisztaszerepet játszik saját életében, amikor egy nap úgy dönt, elhagyja a férjét, és a kis Laurennel együtt nagyanyja házába költözik, a városba, ahová legszebb gyermekévei kötik.
Hayden 33 éves művészi jégszobrász, jóképű és titokzatos. Városszerte pletykák célpontja, hiszen apjával és húgával él, látványos karrierje ellenére sincsenek közeli barátai, mosoly pedig kizárólag akkor villan fel borostás arcán, ha imádott jégszobraival foglalatoskodhat.
Kettejük találkozása sorsszerű. Arlene az első pillanattól ellenállhatatlan késztetést érez arra, hogy boldoggá tegye a férfit, akiből valósággal árad a szomorúság. Hayden nehezen, de megnyílik felé, a legfontosabb dolgot azonban jóhiszeműen elhallgatja előle, és ezzel nemcsak a nőt, de a kislányát is veszélybe sodorja...
Szurovecz Kitti új, önéletrajzi ihletésű lélektani szerelmi története arra keresi a választ, lehet-e együtt boldog, illetve képes-e egymást meggyógyítani két lélekben mélyen sérült felnőtt. Azoknak a nőknek és férfiaknak szól, akik nem tudják, hogyan kell "jól szeretni."
"Ez a történet több, mint regény. Igazi lélekgyógyító írás, ami segít felismerni, ha a párkapcsolatunkban bajban vagyunk. Egy nő belső utazásának hiteles krónikája."
(Faragó Melinda pszichológus)
★★★★★
Nem tudom, lehet-e "csillagozással" értékelni ezt a könyvet... mert nem hiszem, hogy a kategorizálás hűen tükrözné, azt, amit ad a tartalom.
Nehéz témát dolgoz fel nem érintettként és érintettként egyaránt olvasva is.
Történet szeretetről, szerelemről, elfogadásról, sebekről, amelyeket élete során szerez az ember. Begyógyulhatnak vagy nyomot hagynak a lélekben örökre?
Csodásan intenzív minden szépségével, fájdalmával, mélységével. Elgondolkodtató, megható, taszító egyszerre. Mégis szív melengető is egyben. Rengeteg érzelmet keltett bennem, ahogy haladtam előre a történetben. Fogva tartott, míg a végére nem értem... és most? Azt hiszem, még egy ideig velem marad. Nem bántam meg, hogy elolvastam.