Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek
Elhatároztam, hogy 2018.-ban olyan könyveket fogok olvasni, amikre eddig valami miatt nem kerítettem sort. A Mielőtt megismertelek-et pont január 1.-én kaptam kölcsön az egyik barátnőmtől. Ezúton is köszönöm! :)
A Könyv adatai
Eredeti mű: Jojo Moyes: Me Before You
Eredeti megjelenés éve: 2012
Cartaphilus, Budapest, 2016
484 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632663852 · Fordította: Lányi Judit
Cartaphilus, Budapest, 2012
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632662787 · Fordította: Lányi Judit
Fülszöveg
Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki - miután egy motorbalesetben teljesen lebénult - depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait...
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások - mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes...
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?
Értékelés
★★★★★
Először a filmet láttam és már akkor tudtam: El kell olvasnom a könyvet!
Szeretek olvasni, de mégis ebbe a történetbe nehezen kezdtem bele. Nem azért, mert már láttam a könyvből készült filmet, hanem mert tudtam, hogy többet ad majd. Pedig a film is tetszett, vasmarokkal szorongatta a szívemet. Tudtam, a könyv olvasása ki is tépi. Így is lett.
Nevetés és sírás érzelmi hullámvasútjára ülteti az Olvasót ez a gyönyörű és mégis végtelenül szomorú és sokrétű regény. Annyi érzelmet vált ki, ami egyszerűen letaglóz. Élet igenlő is, megmutatja, hogy sérültként is lehet élni, ha elég nyitottak vagyunk. Ezzel együtt rávilágít hétköznapi, általános problémákra gerincsérült szemszögből...
Vannak dolgok, amelyeket nem veszel észre, amíg el nem kísérsz valakit, aki kerekes székben ül. Az egyik ilyen dolog, hogy milyen ócskák a járdák. Tele vannak lyukakkal, mint valami himlőhelyes arc, vagy csak szimplán egyenetlenek.
... és betekintést ad a lélekbe, amit az egészséges emberek nem érthetnek teljesen.
... Így élni, ahogy nekünk kell, nagyon kimerítő. Hogy mennyire az, azt egy egészséges ember nem is tudja megérteni igazán...
Ez a regény beszippant. Kegyetlen módon megtépázza az ember szívét, de mégis ezzel együtt valami olyan pluszt ad, amitől még évek múltán is emlékszünk majd rá: Igen, olvastam már.
Akinek valami oknál fogva kimaradt eddig az olvasmánylistájáról ez a könyv, az gyorsan tegye rá és olvassa el! Nem fogja megbánni!
Egy levéllel zárnám soraimat:
Kedves Lou!
Ez egy embert próbáló utazás volt számodra! Jó volt látni, ahogy a gyermekien érzelmileg tiszta, kicsit bohókás valóddal belépsz egy tragikus sorsától megkeseredett, bezárkózott ember életébe és ha nem is varázsütésre de nehézségek árán próbálod megváltoztatni azt.
Nagy lelki erő kellett ehhez Miss Clark! Gratulálok, emelem képzeletbeli kalapom!
Üdvözlettel: Niki