Ismerős Idegen

Mikor az éj leszáll és az álom engem megtalál Te mindig eljössz hozzám. Mellém fekszel, átölelsz csendesen. Sosem ébresztesz fel, de mindig megérzem jelenléted. Ösztönösen hozzád bújok, megszűnik minden bajom. Boldogság tölt el mert veled lehetek. Érezteted pusztán az öleléseddel, fontos vagyok Neked. Nem tudom ki vagy, nem ismerlek és mégis várlak tudat alatt minden éjjelen. Mindig hűlt helyed találom, mikor a reggel első fényei megjelennek Ilyenkor elfog a kétely, megijedek. Lehet, többet sosem érezhetem közelséged álombeli Ismerős Idegen. De megszólal egy hang fájó szívemben: "Nem most volt itt utoljára. Minden nap eljön, mikor az éj leszáll és az álom téged megtalál. Itt lesz újra veled. Egyszer talán marad is végleg és végre a szeretete által újra egésznek érezheted magad!"