Elég volt...
2019.05.10
(Vers valakihez, aki talán nem is létezik)
Mennyi igazságtalanságot visel el a lélek,
mikor már cserben hagy a józan ész, minden érv?
Meddig tart a türelem, a meggyőzés,
mikor a szavak falnak csapódnak,
süketek a fülek, hasztalan a jót akarás érzete?
Mert nincs aki ért.
Hiábavaló a megértés, túlcsordul a szenvedés,
bizonytalanságé nappal és éj.
Számtalan a kérdés, mely válasz nélkül marad.
Csendesen szólok vagy kiáltok, minden hiába.
Nincs ki átöleljen, akár csak egy percre, biztosítva:
Nincs akkora baj, itt vagyok, maradok, bármi történjen.
Hisz a szavaknál erősebbek a tettek,
ha őszinte a cselekedet, nincs félreértés, kétség.
Újabb vaskaput emeltem hát szívem elé,
a zár hangosan kattan, életem árán is megvédem.
Nem hagyhatom, hogy újra összetörjék.
Mert ha mégis megtörténne, érzem: túl nem élném.
Erős vagyok keresztülmentem sok mindenen már,
mindig küzdöttem tovább, akármi történt.
De ha még egyszer padlóra küldenének,
egyedül felállni onnan már nem tudnék.
Túl sokszor vívtam már olyan csatát,
melyek nem csitították, inkább növelték
nyugodni vágyó lelkem zaját.
Azokért, kik fontosak számomra,
Azokért, kik fontosak számomra,
a mai napig bárkivel szembemennék.
Kiálltam párszor magamért,
Eddig azt hittem vastag már rajtam a páncél.
Tévedés, mert még mindig ér indokolatlan sértés.
Olyanoktól is, akiktől egyáltalán nem várnám.
Viszont újabb harchoz már fegyvertelen vagyok.
Eljött hát az idő: emelt fővel visszavonulót fújok.
Elfáradtam, feladom, elég volt már.
Úgysem hallja senki megtépázott lelkem félős sikolyát.
Nincs már ellenség, akit legyőzhetnék.
Nem vágyom másra, csak egy emberre,
aki rám nézve, anélkül, hogy kimondanám, tudná.
Csak tudná, mi az, min keresztül mentem.
Ki nem szólna, csak karját körém fonva
biztonságot adna, amíg könnyeim elapadnak.
Ki végre nem hagyná, hogy darabjaimra hulljak...
Ki végre nem venné magától értetődőnek, hogy bármi történjen,
én az élete része vagyok.
Valakire, aki ha úgy adódik, értem is harcolna...
Szálljanak hát ezek a sorok ahhoz a valakihez,
aki talán nem is létezik.
