A kevesebb tényleg több?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, akinek nehéz élete volt, rengeteg fájdalmas leckével fűszerezve. -Persze, akadtak jócskán örömteli pillanatok is.- Tanult a hibáiból utólag. Már nem volt annyira naiv sem, hogy ugyanazt a hibát többször elkövesse. (Bár az okosok szerint egy botlás nem botlás, ha nem követjük el sokszor). Falakat épített maga köré, a sérelmek kissé megkeményítették a lelkét. De még ezek ellenére is hitt az emberi jóságban, érzelmes volt és nem félt őszintének lenni. Voltak elvei és tartása. Viszont má
Történt egyszer, hogy felvetődött benne a kérdés: Vajon meddig jó az, ha ami a szívünkön, az a szánkon és zsigerből adjuk az őszintét? Kipakolva a lelkünk-szívünk a másik ember elé, kockáztatva ezzel egy újabb sérelmet. Megéri egyáltalán? Vagy tartva magunkat az elveinkhez, nem ugrani első csettintésre a pasi ágyába? Mikor ők a vadászösztöntől vezérelve, ha szembetalálják magukat egy ilyen nővel, érdeklődésüket vesztve tovább állnak mást keresnek. Mert nem nézik semmibe a gyengébbik nem azon képviselőjét, akivel kicsit több dolguk lenne, és egyébként nem is annyira gyenge. Mert egyszerűbb tovább állni.
Talán célravezetőbb lenne könnyűvérűbbnek és kevésbé őszintének lenni. Nem arra törekedni, hogy megleljük az Igazit, hanem napról-napra élni meg a nagy szerelmeket és hinni az üres bókoknak. Aszerint elkezdeni játszani, hogy az élet rövid, az idő meg csak telik. A kevesebb meg néha több.
Mert manapság már egy pillanat alatt szakadnak meg barátságok, kapcsolatok. addig működő beszélgetések. Pénz hajszolás van, mert abból van alapszükséglet és fedél a fejek felett. Nem költünk magunkra mert másra jobban kell a pénz. Elfelejtünk szórakozni, pihenni. Munkából kimerültségünkben azonnal az ágyba dőlünk, mert teljesen kimerülünk.
Jogosan vetődik fel tehát: Szinte már törvényszerűen normális, hogy az van hülyének nézve, hitegetve, átvágva és kihasználva, aki a lelkét helyezi előtérbe a test szükségleteivel szemben és stabilitásra vágyik. Miért is kéne energiát fektetni a kapcsolataink építésébe, mikor a látszat barátságok és szerelmek korát éljük? Hisz az élet hamar elmúlik.